A HONLAP FELT�LT�S ALATT �LL, HA VALAMIT NEM TAL�LSZ K�RDEZZ VAGY N�ZZ VISSZA K�S�BB. MEG�RT�SEDET K�SZ�N�M.

Fekv�se

A k�zs�g Fej�r megye d�lnyugati r�sz�n, a 64-es f��tvonal mellett, Sz�kesfeh�rv�rt�l 45, Si�fokt�l �s a Balaton partj�t�l 28 km-re helyezkedik el. Term�szetf�ldrajzilag a ter�let a Mez�f�ldh�z tartozik.

Nev�nek eredete

A k�zs�g eredetileg Feketepuszta n�ven alakult 1952. janu�r 1-j�n, v�gleges nev�t ugyanazon �v j�lius�ban kapta R�kosi M�ty�s ut�n, aki m�rciusban �nnepelte 60. sz�let�snapj�t.

T�rt�nete

M�ty�sdomb egy 1952-ben alap�tott �j k�zs�g. A telep�l�s ter�let�nek t�rt�nelmi el�zm�nyei k�zt azonban - els�sorban a mai belter�let k�zponti r�sz�t k�pez� volt Feketepuszta r�v�n – m�r a k�z�pkorban is szerepel.

Feketepuszta az Enyinggel hat�ros puszt�k egyike volt. Neve legkor�bban 1655-ben z�log�gylettel kapcsolatban szerepel. K�s�bb magszakad�s folyt�n kir�lyi adom�nyb�l k�tszer is �j birtokos kez�re ker�l, m�gnem 1769-ben a Festetics csal�d szerzi meg. Hat�r�t - f�leg legel�it - Enying lakosai haszn�lj�k. Ter�let�n 1836-ban 40 lakos �lt.

1880-ban Lonkai �rmin kib�relte a Festetics csal�d Feketepuszta-i birtok�t. Az egykor viz�ll�sos, k�t�tt talajt �rkol�sokkal, okszer� talajm�vel�ssel, g�zeke sz�nt�ssal, folytonos beruh�z�sokkal term�kenny ter�lett� tette. Lonkai �rmin k�s�bb maga mell� vette k�t fi�t, Lonkai Zsigmondot �s Lonkai G�z�t, okleveles gazd�kat, akik Lonkai �rmin 1924-ben bek�vetkezett hal�la ut�n m�g 1938-ig gazd�lkodtak. A Lonkai csal�d 58 �ves b�rleti id�szaka alatt g�zmalom, k�t mez�gazdas�gi szeszgy�r, templom, kast�ly, iskola �s egy 30 km-es gazdas�gi vas�t �p�lt a t�rs�gben.

1945 ut�n a D�ghez tartoz� Feketepuszt�n az �llami gazdas�g, megfelel� h�zhely juttat�ssal, telepes k�zs�get l�tes�tett. Az �j, z�rt telep�l�s� k�zs�g k�zpontj�ban 546 h�zhelyet jel�ltek ki amelyek k�z�l 1958 m�rcius�ig 193 m�r be is volt �p�tve. 150 csal�d telepedett le. A telepesek 20%-a helybeli, 35%-a geleji (Borsod m.), 35%-a egerbaktai (Heves m.). 1960-ban M�ty�sdomb k�zs�gben 237 h�zat �rtak �ssze.

M�ty�sdomb 1952-ben t�rt�nt k�zs�gg� alakul�sakor hozz�csatolt�k D�gt�l �gostonpuszt�t, F�ni-majort, P�l-majort �s Pink�c-puszt�t, melyek n�pess�ge 1910-ben 740, 1949-ben pedig 1.171 l�lek volt. A k�zs�g ter�lete 6123 kh, amelyben az eml�tett puszt�kon k�v�l 533 katasztr�lis hold nagys�ggal a Kisl�ngt�l, �s 291 katasztr�lis hold nagys�ggal a Lajoskom�romt�l �tcsatolt ter�letek is benn foglaltatnak.

Az �j k�zs�gnek, amely a megyerendszer kiigaz�t�s�ig Veszpr�m megy�hez tartozott, a Veszpr�m megyei helyt�rt�net �r�sakor (1964) bek�t� �tja, D�g, Leps�ny, Szabadbatty�n fel� el�gaz� gazdas�gi vas�tja volt, (ami m�ra m�r megsz�nt), eg�szs�gh�zat, orvosi lak�st, �s kult�rh�zat �p�tettek. Lakosainak sz�ma 1.057-re emelkedett (1960). A 6.123 kat. holdb�l mez�gazdas�gi m�vel�s alatt �llt 5.780 kh. Ebb�l az �llami gazdas�g ter�lete 3.800 kat. hold volt.A k�zs�g 1990-ig Enyinggel k�zs�gi k�z�s tan�csot alkotott.